Pikáns lencsefőzelék

Ha maradt még szilveszterről egy kis lencsénk, akkor elkészíthetjük ezt a nagyon pikáns főzeléket. A férjem szerint teljesen más íze van, mint a már megszokott lencsének, de természetesen a lencse klasszikus íze is bennemarad. Valami nagyon finom lencsefőzeléket szerettem volna csinálni, de nem találtam meg az interneten az igazit, viszont találtam 3 olyat, aminek az összes hozzávalóját összekevertem az enyémben, és a végeredmény pompás lett!





Lássunk hozzá, mire is van szükségünk:


kb. 175 g lencse (vagy annyi amennyire szükségünk van)
3 db babérlevél
kis kocka zeller (én mindig veszek 1 zellergumót, felvágom kockákra, be a mélyhűtőbe és bármikor elő lehet belőle venni egy picit amikor szükségünk van rá)
1 apróra vágott vöröshagyma
2 gerezd fokhagyma
kb. 10 dkg teljes kiörlésű liszt
csili paprika
1 vékony karikákra gyalult répa
majoranna
zsálya (a párom zsálya teájából loptam 2 nagy csipetnyit)
só, bors



Tulajdonképpen ugyanúgy készítjük el mint a szokásos lencsefőzeléket. A lencsét egy éjszakára beáztatjuk, majd felrakjuk annyi vízzel, a zellerrel és a babérlevéllel főzni, hogy a lencsét jól ellepje, ha kell akkor töltsük után vízzel, de ügyeljünk arra hogy a végén túl leveses se legyen. Sózzuk meg. Amikor a lencse már majdnem megpuhult belerakjuk a nagyon vékony répakarikákat illetve a további fűszereket, tehát a chillit (ebből óvatosan, különben nagyon erős lesz), a majorannát, az őrölt borsot és a zsályát. Ekkor elkészítjük a főzelékhez a rántást. Egy kis olajon a hagymát elkezdjük pirítani, amikor már majdnem üveges akkor a fokhagymával tovább pirítjuk, végül hozzáadjuk a lisztet. A lisztet még nagyon picit megpirítjuk, de vigyázzunk hogy ne sötétedjen meg. Egy kis vízzel felöntjük, jól elkeverjük, hogy a rántás ne legyen csomós és hozzáadjuk a lencsénkhez. Még hagyjuk egyet a főzeléket rottyanni és már kész is a pikáns lencsénk!


Mi vega fasírtot ettünk hozzá, jó étvágyat hozzá!

Mákos sütemény

Jöjjön az egyik kedvenc mákos süteményem. Egyszer találtam a receptet valamelyik női magazinban, Benkő Dánieltől. Akkor még nem tudtam ki ő. Akárki is tulajdonképpen, a recept fenomenális és a sütemény evését egyszerűen nem lehet abbahagyni.

Hozzávalók:
500 g zabkorpa
4 tojás
8 evőkanál méz
mazsola (forró vízben legalább 10 percig áztassuk és jól öntsük le a levét)
rum / rumaroma
10 dkg apróra vágott dió
15 dkg darált mák
2 dl ásványvíz

A zabkorpát összekeverjük a 4 tojással, mézzel, darált mákkal. Hozzáadjuk a mazsolát, diót, hozzáöntjük a rumot és az ásványvizet.
Az egészet jól összekeverjük és kivajazott/margarinozott tepsiben 15 perc alatt 200 C-on megsütjük.

Pritaminpaprikás-kesuidós lasagne

Most pedig szeretném leírni az egyik kedvenc, legfinomabb receptemet. Pritaminpaprikás - kesuidós lasagne. A receptet nem én találtam ki, hanem egy német receptes fórumról, de leírom nektek, megosztom veletek magyarul is.

Hozzávalók:

5 piros pritaminpaprika
egy kis kanál barna cukor
1 löttyintésnyi balzsamecet
só, bors
1 gerezd fokhagyma
vegeta
150 g sós kesuidó

besamelmártáshoz:
40 g vaj
40 g liszt
600 ml tej
só, bors, szerecsendió
200 g reszelt sajt
12 lasagnelap

Lássuk hogyan is készül el ez a finomság:

A kesuidót mixerben vagy darálón nagyon apró darabkákra őröljük.

A paprikákat kis darabkákra vágjuk (kb 2 cm) és egy kis olivaolajon a fokhagymával egy kicsit, rövid ideig megpirítjuk. Hozzáadunk egy kanál barna cukrot, fűszerezzük vegetával és felöntjük kb 3-5 dl vízzel és a paprikát puhára főzzük. Sózzuk, borsózzuk (de vigyázzunk nehogy túl sós legyen a sós kesuidó miatt), hozzálöttyintjük a balzsamecetet és az egészet pürésítjük.

Hozzáadjuk az őrőlt kesuidót és amennyiben még szükséges higítjuk egy kicsit vízzel. Fontos hogy a szósz sűrű legyen, de azért egy kicsit folyékony állagú. Félrerakjuk.

Most jöjjön a besamell mártás. Egyébként én bármilyen lasagnet is csinálok, mindig ezt a besamellt készítem el. A tölteléket meg mindig variálhatjuk.

Tehát az olvasztott vajhoz hozzáöntjük a lisztet és egy kicsit pirítjuk, de ne legyen a liszt túl barna. Egy kis tejet hozzáöntünk és én mindig kézi habverővel jól átverem, hogy a liszt ne maradjon csomós. Ha ezzel megvagyunk jöhet a többi tej is bele. Sóval, borssal és szerecsendióval fűszerezzük. A tejet hagyjuk felforralni hogy szép sűrű legyen. Persze jobb ha folyamatosan kevergetjük így biztos nem ég oda az alja.

Most már jöhet is a lasagne felépítése.

A besamellel úgy gazdálkodjunk vele, hogy kb. 4 felé osszuk el, ne ijedjünk meg egyik rétegre sem kell nagyon sokat rakni.

Tehát besamell mártással kezdjük, ezt öntjük a tepsi aljára. Erre jön 4 db lasagnelap (én ehhez kb. ekkora tepsit is használok, persze a 4 lap nem fedi be a tepsit 100%-ban, de ez nem baj).

A 4 lasagne lapra jön a paprikakrém, majd megint egy kis besamell.

Erre rá ismét 4 lasagne lap, paprikakrém, besamell. Most jön a vége 4 lasagnelap és erre csak a besamell mártás jön, hogy a lapok meg tudjanak puhulni. Megszórjuk reszelt sajttal

200 C-on süssük sütőtől függően kb. 40-60 percig. Villát szúrjunk a közepébe és ha már puha és átmegy könnyedén a lapokon, akkor már jó.

Jó étvágyat hozzá!

Miért vegetáriánus?

Sziasztok,

Bemutatkoznék néhány mondattal, mert úgy gondolom hogy mindig szívesebben olvassuk azoknak a blogjait és talán jobban megbízunk a receptjeikben, ha tudjuk hogy ki is áll mögöttük.

Wink Krisztinának hívnak (leánykori Joó Krisztina) és született vegetáriánus vagyok. Na persze ez az első 18 évben nem így volt, mert akkor még meg kellett enni a húst. Ha vissza gondolok az akkori (78-ban születtem, tehát kiszámolhatjátok hogy melyik időszakról írok) étkezési szokásainkra, mindig ledöbbenek, mit is ettünk akkor? Nekem akinek már gyerekkoromban sem ízlett a hús, mit ehettem? Krumplis tészta, mákos tészta, grízes tészta, túrós tészta. Rántott gomba, rántott sajt. Mi volt még? Áh, szilvásgombóc, vasárnapra bableves (jó kis füstölt kóbásszal) és palacsinta ja és a tejbegrízről se feledkezzünk meg. Nem túl nagy a választék igaz? Szüleim tudták, hogy nem szívesen eszem a húst és Anyu biztos is csinált volna több hústalan ételt, de mit? Illetve talán akkor még az emberekben jobban benne volt az a tudat: húst enni, mindenképpen, kislányom ha nem eszel húst elfúj a szél – hát a szél az tényleg nem fúj minket el :-)

Aztán egyszer csak eljött a 18. év, és azt mondtam, hogy elég, nem bírok már kétszer annyi köretet enni, amivel elnyomhatom a hús számomra förtelmes ízét – vegetáriánus leszek, hivatalosan és ezentúl én fogok magamnak főzni. Még mindig nem volt könnyű a helyzetem: gombapörkölt, rántott gomba, rántott sajt, zöldséges rizs, paradicsomszószos tészta.

Aztán elkezdtek jönni, lassan …. a vegetáriánus könyvek. Számomra olyan receptekkel, hogy hú – szerintem elég vadak voltak. Mindent összeöntöttek mindennek, mindent kevertek mindennel és olyan hozzávalók voltak, amiket szerintem még a mai napig is csak nehezen lehet őket beszerezni. Ezekből a könyvekből a mai napig nem vettem egy receptet sem.

Most azon gondolkodom, hogy mikor jött a váltás, de már nem emlékszem rá. De megjött és rengetek ízletesebbnél ízletesebb, változatosabbnál változatosabb, egészségesebbnél egészségesebb vegetáriánus/vegán receptek jelentek meg. Ja és persze nem csak receptek, de rengetek friss zöldséget, gyümölcsöt, különböző fűszereket és egyéb hozzávalókat lehet ma már a piacokon és a szupermarketekben kapni.

Egyszer egy nagyon kedves barátom ledöbbenve kérdezte, mikor megtudta hogy vegetáriánus vagyok: Úr Isten, de akkor te mit eszel? Akkor a kérdés furcsaságán teljesen ledöbbenve csak hebegtem habogtam (persze a kérdés csak számomra volt furcsa).

Tehát szóljon ez a blog azoknak:

- akik esznek húst és el nem tudják képzelni hogy a vegetáriánusok mit esznek
- akik esznek húst, de szeretnének pár hús nélküli ételt is becsempészni az életükbe
- akik vegetáriánusok és egyszerűen csak szeretnék bővíteni a repertoárjukat
- akik vegetáriánusok szeretnének lenni